Melyik COVID-19 (SARS-CoV-2) elleni oltást válasszam?
A cikkben szereplő adatok 2021. februárban elérhető tanulmányokból származnak.
Az új kutatási eredményeket figyelve folyamatosan frissítjük az oldalt.
A bejegyzés aktualitása
Egyre gyakrabban teszik fel nekem a kérdést: melyik oltást válasszam az elérhető vakcinák közül? Erre nyugodt szívvel senki nem tud egyértelmű választ adni, még akkor sem, ha pontosan ismerjük a beteg egészségi állapotát, életkorát és kortörténetét. Remélem, a cikk add némi fogódzót a döntésben.
Mellékhatások
A klinikai vizsgálatok során többnyire enyhe és a közepes erősségű mellékhatások jelentkeztek, mindössze elenyésző számban voltak súlyos mellékhatások.
Gyakori mellékhatás:
- levertség, fáradtság
- rossz közérzet
- fejfájás
- láz, hidegrázás
- hányinger
- izom vagy ízületi fájdalom
- duzzanat, pír, melegségérzet az oltás helyén
Ritka mellékhatás:
- influenzaszerű tünetek: torokfájás, láz,
- hidegrázás, orrfolyás, köhögés
- szédülés , hányás
- csomó az oltás helyén
A Pfizernél, anafilaxiás sokk 100 ezerből egy embernél volt.
Az amerikai járványügyi hivatal közlése szerint influenzához hasonló tünetek jelentkezhetnek, főként a második dózis után 1-2 nappal.
Miért fontos az oltás?
Igaz, hogy a legtöbb embernél tünetmentesen, szinte észrevétlenül megy át a betegség, de az alacsony immunitással rendelkezőknél és a krónikus betegeknél súlyos szövődmények is kialakulhatnak. Az oltások elsősorban a nagyon erős lefolyástól védenek meg. (Pfizernél 2000 beoltott ember közül mindössze egynél volt súlyos lefolyás, míg a placebo csoportnál három fő szorult intenzív ápolásra).
Meddig véd az oltás?
Sajnos erre nincsenek még adatok, nem lehet pontosan tudni. Az Astra / Zeneca azt dokumentálta, hogy vakcinájuk 3 hónappal a beadás után is erős immunválaszt vált ki.
Hogyan kerül a szervezetbe az oltóanyag?
Mindegyik vakcina esetén, két alkalommal, injekciós tűvel, a felkar izomzatába juttatják az oltóanyagot, 3 illetve 4 hét különbséggel.
Fertőzhet a beoltott személy?
Jelenlegi tudásunk szerint igen, de erre sincs még elegendő adat.
Az ideálisnak azok az oltóanyagok tarthatók, amelyek minél kevesebbet tartalmaznak a vírusból. Ide sorolhatók a hírvivő RNS-re épülő vakcinák, melyek néhány óra alatt nyomtalanul eltűnnek a szervezetből. Ezek a vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely immunválaszt vált ki a szervezetből. A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák tartoznak ide.
Elfogadhatók még az adenovírust tartalmazó vektorvakcinák, melyekben csak a vírus fehérjének egy darabja található, itt az immunrendszer csak erre összpontosít. Az Oxford/AstraZeneca tüskefehérje génjét egy olyan DNS-sel juttatják a szervezetbe, amelyet egy, a szervezet által ismert adenovírushoz kapcsolnak. Az AstraZeneca csimpánz adenovírust használt vektorként a DNS bejuttatásához.
Az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen. A vektorvakcinákkal (különösen, melyek humán adenovírusban viszik be a koronavírus génjét, mint a Szputnyik V) az a probléma, hogy az európai lakosság egy részének vérében a vektorvírussal szemben ellenanyagok vannak, így az nem tud bejutni a sejtekbe.
Ezért előnyösebbek azok a vektorvakcinák, amelyek nem humán, hanem (például az AstraZeneca oltóanyaga) csimpánz adenovírust tartalmaz. Nagy hátránya mindkét adenovírusnak, ha egy szökevény mutáns jelenik meg, akkor egy teljesen új vakcinát kell előállítani, nemcsak a DNS-t kell átírni, hanem másik vektort is kell választani.
A legrosszabb vakcináknak tekinthetők azok, amelyek az egész vírust tartalmazzák, ezeknél van a legnagyobb esély arra, hogy hosszú távú nemkívánatos mellékhatása lehet, ami akár csak hónapok vagy évek után jelenik meg. Természetesen itt nem egy aktív, élő vírus juttatnak a szervezetbe, hanem annak csak a vázát. A kínai Sinopharm cég által fejlesztett oltóanyag, ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült, vagyis a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva a fehérjéi immunválaszt váltanak ki.
Hatásosság
Pfizer/BioNTech 95% Moderna 94,5% Szputnyik V 91.4% AstraZeneca 82% Sinopharm 79,4% Figyelem! Ezek a számok nem azt jelentik, hogy 100 emberből 95 védetté válik. Távolról sem! A számítás úgy történik, hogy összehasonlítják a placebo-csoport és a ténylegesen beoltott csoport megbetegedését. (Greenwood-Vule féle képlet) Például, a Pfizer tanulmányból látható, hogy több ezer megfigyelt önkéntesből 170 fő betegedett meg, ebből a valódi vakcinát kapók közül 8 személy kapta el a covid-19 vírust, a placebósok közül viszont 162 fő fertőződött meg. Így a képlet: 162 mínusz 8, osztva 162 szer 100-al = 95%-os hatásosság. Tovább árnyalja a képet, hogy a korábbi védőoltások alapján feltételezhető, hogy a hatékonyság valamelyest alacsonyabb lesz, mint a hatásosság.
Fontos!
Olyan vakcinát válasszunk, amit az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezett és megkapta az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) engedélyét is! Például a kínai Sinopharm vakcinát sem az Eu, sem az OGYÉI nem vizsgálta.
Kaphat oltást aki átesett COVID betegségen?
A gyártók azt tanácsolják, hogy ha valaki legalább három hónapja átesett a Covid-19-en, akkor már kaphat védőoltást. Ennek ellent mondanak azon kutatások, melyek azt sugallják, hogy a koronavírussal fertőzött embereknél több hónapig is kialakulhat a védettség. Ráadásul sokan nem is érzékelik, a betegség tüneteit, nem tudják mikor estek át a fertőzésen. Az is lényeges kérdés, hogy mindenkiben kialakul-e a védettség a betegség után? Ez a koronavírus járvány legvitatottabb pontja, mivel az orvosi protokoll alapján még egy „sima” influenzaoltást sem szoktak beadni, ha valakinek enyhe náthája van.
A jövő lényeges kutatása lesz, hogy miként reagál annak a szervezete az oltásra, akik átestek a fertőzésen, és kialakult a természetes immunválasz, majd azt még mesterséges módon „felturbózták”az oltással.
Gyógyszerek a Covid-19 vírus ellen
Lassan mindenhol hozzáférhetővé válik a remdesivir nevű hatóanyagot tartalmazó antivirális szer, amely az eddig ismert leghatékonyabb gyógyszer a COVID fertőzés ellen, de kecsegtető eredmények jönnek a EXO-CD24 nevű izraeli gyógyszerről is, valamint egy új magyar gyógyszert is engedélyezett az OGYÉI, ez az Egis által előállított, favipiravir hatóanyag-tartalmú szer, amely a koronavírus kezelésére lett kifejlesztve.
Az amerikai Eli Lilly gyógyszergyár által előállított bamlanivimab gyógyszer az új típusú koronavírus angliai mutációja ellen is hatékony. Sokan nagyágyúnak tartják molnupiravir-t, amely meggátolja, hogy a koronavírus-fertőzöttek tovább terjesszék a betegséget.
Hazai kutatókból és gyógyszerfejlesztőiből álló konzorcium egy ellenanyaghoz hasonló, a SARS-CoV-2 vírus semlegesítésére alkalmas, fehérjetípusú gyógyszert hoz létre. A sikeresen előállított hatóanyag erősen kapcsolódik a koronavírus tüskefehérjéjéhez, így minden patogén vírusmutáns ellen véd.
Friss hírek!
– OGYÉI nem javasolja az Orosz vakcina beadását a többek közt:
- krónikus vese-, májbetegség, endokrin betegségek megléténél
- jelentős pajzsmirigyproblémák, nem kezelt cukorbetegségnél
- súlyos vérképzőszervi betegségek esetén
- epilepszia és más központi idegrendszeri betegségeknél
- akut koronária szindróma és akut agyi keringési történés
- szívizomgyulladás, szívbelhártya gyulladás, szívburokgyulladás
- autoimmun betegségben szenvedőknek
- rosszindulatú daganatos betegség esetén.
—————————————————————————————————————————————————
– Brüsszel gyorsított eljárással engedélyezteti majd a fokozottan fertőzőképes mutációk ellen kifejlesztett oltásokat az Európai Unióban – ígérte Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa.
Holisztikus Gyógyító Központ
Kövesse szakértőink írásait, olvassa a legfontosabb információkat az egészség-prevenció témakörében, a Honlapunkon Facebookon, Instagramon vagy akár a Mobilján.